Oktatás, nyelvoktatás, szakoktatás, OKJ-s tanfolyamok és képzések katalógusa.
A legtöbb munkahely széles látókört, szerteágazó ismereteket követel meg a jelentkezőktől, az álláslehetőségek fele pedig csak felsőfokú végzettség birtokában tölthető be. Az unió számos tagállamában minden harmadik fiatal az iskola elvégzését követő egy évben munkanélküliként él, hiányoznak ugyanis azok a nem szakmai, hanem egyéb kompetenciáik, melyek a munkavállaláshoz elengedhetetlenek lennének.
A fiatalok társadalmi szerepvállalásának élénkítését tűzte ki célul az Európai Unió, mivel a munkaerőhiány ellenére is számos nehézséggel küzdenek a diákok a munkavállalás terén.
Hiszen előfordulhat olyan eset, hogy bár az emelt szintű érettségi eredményért bizonyos kritériumok teljesülésekor többletpont jár, így ezt is érdemes mérlegelni, amikor a jelentkező eldönti, hogy milyen szinten szeretne érettségi vizsgát tenni.
A munkáltatók az átlagos munkavállalókat kedvelik, ezért az érvényesüléshez bőven elég a BSc-fokozat, hiszen így jobban be lehet tanítani a dolgozót. Ha valaki mester lesz, de gyakorlatot nem szerez, akkor nem tudják a cégek hasznosítani a tudását. Ha valaki az alapképzés után azonnal jelentkezik a mesterképzésbe, akkor úgy tűnhet a munkáltatóknak, hogy lébecol a munka alól, nem akar dolgozni, hanem kitolja addig a tanulóéveket, amíg csak lehetséges.
A csatolandó dokumentum a jelentkező érettségi bizonyítványa, továbbá az érettségi tanúsítványa, amennyiben rendelkezik vele a felvételiző. Az érettségi bizonyítvány birtokában, annak megszerzését követően letett érettségi vizsgáról a vizsgázó érettségi tanúsítványt kap. Ezt a tanúsítványt elegendő csak abban az esetben csatolni a jelentkezéshez, ha a felvételiző szeretné, hogy az abban szereplő érettségi eredményt is figyelembe vegyék a felvételi eljárás során. Oktatás, nyelvoktatás, szakoktatás, OKJ-s tanfolyamok és képzések katalógusa.
A külföldi vagy külföldi rendszerű érettségi vizsgák eredménye alapján a felsőoktatási intézmények egyedileg, saját hatáskörben döntenek arról, hogy az abban szereplő érettségi eredményt is figyelembe vegyék a felvételi eljárás során.
Meg kell teremteni azt az oktatási környezetet, ahol a diákok továbbfejleszthetik a készségeiket, melynek birtokában érezhetik, helyük van a társadalomban. A megoldást azonban nem szabad egyoldalúan keresni, hiszen több szakterület, így például az oktatás, az egészségügy, a vállalkozáspolitika, a kultúra, a sport bevonása egyaránt szükséges a megfelelő stratégia kidolgozásához.
Egy BSc-t, vagyis korábban főiskolát végzett gépészmérnök például olyan munkát is elvállal, ahol a fizikai munkásokhoz közelebb dolgozik, gyakorlatiasabb, és nem csak a tervezés vagy a kutatás lebeg a szeme előtt. A munkaadók visszajelzése azt mutatja, hogy a főiskolai diplomát szerzett alkalmazottak hozzáállása, tudása ebből a szempontból jobb. A bankszektorból is halljuk, hogy egy, a Budapesti Gazdasági Főiskoláról kikerült pénzügyi szakembert szívesebben alkalmaznak banki ügyintézőként, mint egy volt corvinusost.
A munkáltatók az átlagos munkavállalókat kedvelik, ezért az érvényesüléshez bőven elég a BSc-fokozat, hiszen így jobban be lehet tanítani a dolgozót. Ha valaki mester lesz, de gyakorlatot nem szerez, akkor nem tudják a cégek hasznosítani a tudását. Ha valaki az alapképzés után azonnal jelentkezik a mesterképzésbe, akkor úgy tűnhet a munkáltatóknak, hogy lébecol a munka alól, nem akar dolgozni, hanem kitolja addig a tanulóéveket, amíg csak lehetséges.
Jelentős gazdasági lehetőségek rejlenek a felsőoktatásban részt vevők számának növelésében. A felsőfokú végzetséggel rendelkező magyarok aránya messze elmarad az OECD-átlagtól.